ormánsági viselet

a D-dunántúli öltözetek régies, egyszerű csoportja, mely letűnéséig ilyennek maradt meg (nem parasztosodott el). A férfiak rövid derekú, elöl kötővel záródó, T szabású bő ujjú vászon ümögjét (férfiing) a múlt század végére már felváltotta a felálló gallérú, melle-részén kivarrott, gombos, kézelőbe ráncolt ujjú ing. Ez idő tájt a korábban 2–3 szeles vászongatyát 13–20 szél bőségűre már gyolcsból varrták. Nadrágot ekkor kevesen viseltek, azt is külső oldalán nyitva, ill. végig gombolódó szárral, a csizmán kívül hordták rajthúzli.

rajthúzli, gombos nadrág (Kecskemét)

hosszú, szűk szárú, oldalt lapos rézgombos, a szár alján esetleg bőrrel borított kék posztónadrág. Oldalát a gombolás mentén piros alátét, esetleg zsinórozás szegte. – A francia napóleoni háborúk idején a katonaság közvetítésével jutott Mo.-ra, és itt a pandúrok és csendbiztosok egyenruhájaként a 19. sz. derekáig szerepelt. – Előbb az alföldi mezővárosi mesterek és gazdák, majd járandóságként cselédek, béresek ruhatárában is megjelent. A múlt század végén elszigetelten a D-dunántúli pásztoröltözet darabjaként is ismert volt, szűrposztóból, ill. bőrből készített változatban is.

Az ingen csuhát vagy kiscsuhát (mellény), télen ujjatlan mellyes bundát vagy levest viseltek.

Ekkor még általános volt a bevarrott fenekű, ujjakkal ellátott, széles, díszített gallérú szűr használata; bundája kevés embernek volt. A századfordulóig fekete (gyászban fehér) nyakravaló kendő, félrevágott, oldalán benyomott persián sipka volt a divat. – Az asszonyok felső testükre rövid és szűk ujjú kisimögöt, erre a fiatalok fátyolszerű tilánglit, az idősebbek gyolcs vagy lenvászon, bő és hosszú, mellévarrott buggyos ujjú imögöt húztak. Az ujjakat a felső karon fekete szalaggal lekötötték és buggyosra húzták a csipkés szálvonással díszített tászliny (ujjvég) felett. Alsó testükön legalul szűk, halványan kékített kisbiklát, azon a fiatalok bő, fátyolszerű, az idősebbek gyolcs, gyászban lenvászon biklát vagy kebélt viseltek. A kisbikla elöl lévő hasastékját az eruhával takarták el. A biklák fölé széles, színes selyem, az idősebbek és gyászolók fehér kötényt kötöttek. Az ingen télen, a múlt század közepén páncét, a század végén röpikét, hidegebb időben kasmír mellyest, prémmel szegett és tulipánokkal kivarrott ujjas bundát vagy kék posztó mentét hordtak.

mente

a legbecsesebb férfi és női posztóujjas, amelyet esetenként férfiak s nők felváltva is viseltek. Bő, térdig érő változata a hosszú mente (Nyitra m., Őrség), ill. öreg mente (Debrecen) mellett, általánosan a derékban szabott rövid mente (Őrség, Mátraalja), kurta mente (Debrecen) formában terjedt el. Kék, fekete, ritkábban zöld vagy veres posztóból készült, rendszerint bélelten téli, ritkábban béleletlenül, nyári használatra. Bélése és szegése fekete vagy fehér bárányprémből, a módosabb parasztságnál rókaprémből készült, amelyet a rókamálas mente (Felföld), déc mente (Vas m.) elnevezések is megőriztek. Díszeként fém (réz, ólom, ezüst) vagy zsinóros gombolását képezték ki, mint a kapuvári szerszámos mentén, kivarrott menték a Felföldön voltak. – Férfiak és nők egyaránt, télen felöltve, nyáron díszruhaként panyókára vetve viselték, ekkor mentekötővel erősítették fel, amely a vagyonosabb parasztság körében ezüstlánc is lehetett (Debrecen, Szeged, Kisalföld, Csallóköz, Érsekújvár vidéke, Ny-Dunántúl). – A mente különböző változatai, amelyek főleg hosszának és ujjformájának módosulásaiban jelentkeztek, az úri viseletben az 15. sz. óta nyomon követhetők. Székely jobbágylányra vonatkozó rendelet tudósít arról, hogy a 17. sz.-ban a rókabőrrel bélelt mente felöltése számára tilalmas. De a paraszti férfiviseletben is csak a 18. sz.-ban vált általánossá, először a mezővárosok gazdag parasztpolgársága, majd a posztómanufaktúrával rendelkező országrészek jobbágysága körében, a nemesi és huszárviselet hatására. A 18–19. sz. fordulóján élte virágkorát ez a „hadi vagy Innepi ruha” (Őrség), hogy a reformkor és a kiegyezés között átadja helyét a korai polgárosodás hatására divatossá váló ujjasoknak. A mente a férfiviseletben Baranya, Somogy, Göcsej kivételével országosan a posztóöltözet tartozéka volt, a női öltözködésben a ködmön mellett a legfontosabb téli felsőruha. Jelentőségének megfelelően a leány hozományként kapta, maga szolgált meg a reávalóért, de ha másként nem, kölcsönképpen került lakodalomkor a menyasszony vállára. Szokás volt, hogy az özvegyasszony férje mentéjét viselte tovább. Fontosságát hangsúlyozza, hogy a mente a női öltözködésben az archaikusabb területeken (Felföld) még a 19. sz. végén is előfordult. ( még: posztóruha, ujjas) – Irod. Zoltai Lajos: A debreceni viselet a XVI–XVIII. században (Ethn., 1938); Kresz Mária: Magyar parasztviselet, 1820–1867 (Bp., 1956); Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból (Folia Arch., 1966–67, 1968).

Szorosan hozzátartozott a női ormánsági viselethez az összehajtogatva a karra helyezett pácás fehér terítő (az esőruha), amelyet esőben magukra borítottak. – A lányok hajukat kétoldalt koszorúba fonták és a hátrafésült többi hajjal csak vállmagasságban fonták össze egyetlen cicába. Az asszonyok fékötője a korhoz igazodott. A fiatalok piros szalagokkal, rezgőkkel, művirágokkal ékesített fékötője az idősebbeknél egyre dísztelenebb, egyszerűbb és kisebb lett, melyen már a kék szín uralkodott, végül pedig az öregek kicsi, egyszerű, fehér gyolcsból valót hordtak. Ünnepélyes alkalmakkor a fiatalok selyem, az idősebbek gyolcs hátravető kendőt (hátravetőt borítottak a fejükre, a főkötő fölé, de már a század végén helyette a fiatalok selyemből való, az idősebbek fehér féruhát vagy fejeruhát (fejkendő) viseltek. Csizmát vagy topánkát a módosabbak is csak ünnepnap húztak, a múlt század közepén a nők télen-nyáron mezítláb jártak. – Irod. Kiss Géza: Az ormánysági népviselet (Ethn., 1931).

Ünneplőbe öltözött felnőttek és gyerekek (Ormánság, Baranya m., 20. sz. eleje)

Új menyecske hátravetővel és öltöztetőasszony (Csányoszró, Baranya m., 1930)

Ormánsági viselet
Főkötők. A fiatalasszony fejviseletétől a legidősebb korig egyre egyszerűsödő és színtelenedő változatai (Ormánság, századforduló), Bp. Néprajzi Múzeum

Oldal: Ormánsági viselet
www.facebook.com/bocskaiviselet - © 2008 - 2024 - gorginas.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat