www.facebook.com/bocskaiviselet

A Rábaköz

A Rábaköz a Kisalföldön, a Győri medencében található. Délen és Keleten a Rába, nyugaton a Répce, északon a Rábca határolja. Nagy része sík vidék. A táj életét a folyóvizek határozták meg, a szeszélyes vízjárás, a gyakori árvizek ellenére a Honfoglalás óta lakott terület.
Őseink gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal foglalkoztak, majd jelentős szerepet töltött be az állattenyésztés és a földművelés is.
Falvaikat az áradásoktól védett, kiemelkedő gorondokon építették fel. A XIX.sz. végén történt folyószabályozás tette lehetővé a földművelés felvirágzását.
A területnek fejlett kézműipara volt. Híresek voltak a kékfestők, fazekasok, pereckészítők. A folyók szabályozása előtt az emberek olyan házakat építettek, melyek kibírták az áradást is. Ezért sövényfalú házakat építettek, melyeket az áradás levonulása után könnyen ki lehetett javítani, újratapasztással, meszeléssel. Később megjelent az építkezésben a szárított földtégla (mór vagy mugli). A XIX.sz. közepétől kezdett elterjedni az égetett tégla. A nádtetőt pedig felváltotta a cserép. A hagyományos épületek oromzata deszkafalú, vagy tűzfalas. Az épületek jellegzetessége a téglapilléres tornác.
A viseletben a Rábaköz az első vidékekhez tartozott, ahol a régi fehér vászon öltözetdarabokat alsóruhának kezdték hordani. A Kisalföldön hamar megjelentek a gyári kelmék.
A nők 5-6 alsószoknya fölött selyemből, brokátból vagy bársonyból varrt bő szoknyát hordtak. Általában ugyanebből az anyagból készült a pruszlik, vagy ujjas. Ilyen kedvelt volt a csillagos bársony. Ez a viselet a polgári ízléshez áll közelebb, szemben a korábbi színes, tarkább viselettel. Ekkor fehér felsőrészhez színes szoknyát és kötényt hordtak. A sok alsószoknya mellett még farpárnával is hangsúlyozták a csípőt. Némelyik lány és asszony, akár 15 rőfnyi kelmét is viselt magán...

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat